Üzleti negyed
Bergózia kacifántos történelme nagyban meghatározza az ország mai arculatát. Ennek egyik legmeghatározóbb lenyomata a bergóziai üzleti negyed, mely bankházairól, biztosítóiról és ügyvédi irodáiról híres.
A római korban a régiót jelentős kereskedelmi útvonal szelte át (Ugye, mindig a Selyem útról hallani, pedig a második legjelentősebb út volt a Szattyán út. Persze volt számos kisebb is ezeken kívül, mint a Bocskor dűlő, de ezen csak prémvadászok, és gumicső kereskedők utaztak... mindegy). Szóval már az ókorban is jelentős pénzforgalma volt a térségnek. Kezdetben csak cserekereskedelem zajlott. A legfrissebb ásatások is azt támasztják alá, hogy az északi népek teniszütőket cseréltek el dianás cukorra a déliekkel.
Az ország igazi fejlődése akkor indult meg, mikor I. Pertinencia királynétől elkezdtek a szomszéd királyok hadikölcsönöket felvenni a háborúikhoz. I. Pertinencia rendkívül okos asszony volt. Köztudott, hogy Bergóziát is be akarták kebelezni a szomszédos nagyhatalmak, de a királyné ellen sosem indítottak egy háborút sem, inkább házasság révén próbálták bevenni az országot. A királyné viszont mindenféle mézesmadzag húzogatásával ezt folytonosan és ügyesen hárította.
Egy idő után rájött arra, hogy ha mindkét szemben álló félnek úgy kölcsönöz, hogy az összeg háromszorosát kéri vissza, akkor semmiképp nem tud bukni az üzleten. Így hamarosan a környező nagy királyságok kivéreztek az állandó háborúkban, míg Bergóziában virágzó gazdaság és általános jólét alakult ki. Ehhez persze olyan átfogó reformokra is szükség volt, minthogy stadionok helyett, inkább kórházakat, iskolákat építettek, és korlátozták a BÁV-nál vásárolható luxustáskák felső értékhatárát is. A bölcs királyné gyakorlatilag felszámolta a korrupciót is. Kezdve azzal, hogy mikor kiderült a kincstárnokról, hogy közpénzből magánalapítványain keresztül értékes belvárosi ingatlanokat, és festményeket vásárol magának, a királyné kíméletlenül vasra verette (tudni kell, hogy Bergóziában a vasra veretés nem azt jelenti, mint nálunk. Szóval lámpavasra... a nyakánál fogva)....
Nem járt sokkal jobban a kancellár sem, aki az egyik haverjánál parkoltatta az elsikkasztott közvagyont (aki mellesleg egy egyszerű abroncskészítő volt. Pár év alatt az ellopott adókból már olyan milliárdossá nőtte ki magát, hogy a legjelentősebb hordó, és kerékabroncs bizniszeket csak az ő céhével gyártatták).
2017 január 29, 18:29