Passzív ház
Ez a napló azoknak lehet érdekes, akiket vonz az építészet, és épületgépészet. Amúgy uncsi lesz.
Én szóltam!
Nos, ha már Pálma megörvendeztetett minket egy valódi ikerház legóból lemodellezett megépítésével, akkor ideje erre rákontráznom. No persze nem holmi versenyképpen, inkább az elvazonosság demonstrációja végett.
Ha minden együtt áll, és az égiek is úgy akarják, akkor nekifeszülhetek végre egy saját tervezésű passzívház megépítésének. Ennek kimodellezett lego változatát mutatnám most be. A tervezésnél fontos szempontok voltak, hogy egyesítsem a régi jól bevált építési módszereket a modern megoldásokkal. Ilyetén módon a háznak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:
- Az épületnek úgy is üzemelni kell, ha nem áll rendelkezésre elektromosság, vagy fölgáz. Ez egyszerűnek hangzik, de korántsem az. Képzeld el mi lenne, ha nem lenne áram ami működtesse a kazánod/cirkód keringetőszivattyúit, vagy ha nem lenne gáz a fűtésedhez?
- Csak megújuló energiaforrást hasznosíthassak az épület temperálására.
- Télen minimális energiafelhasználással fűtsek, nyáron ne kelljen klímaberendezést használnom a ház visszahűtésére.
- Lehetőség szerint minél több természetes anyagot használjak fel az építés során.
- Minél inkább illeszkedjen a természetes környezetbe.
- A mai kor komfortigényeinek megfelelően alakítsam ki az épület ergonómiáját.
- Többgenerációs épület legyen. Ennek persze megvannak a korlátai, úgy anyagi, mint méret és használhatóság szempontjából.
Ezen igények kialakítására legmegfelelőbb alternatíva a dombház, vagy mostanában divatos elnevezéssel Hobbitház. A földbe sűllyesztéssel rengeteg előnyhöz juthatunk (nyilván ez ott alakítható ki, ahol nincs probléma a talajvíz magas szintjével). Legfőképpen az energiafelhasználást tekintve. Ugyanis a földhő használatával, és a föld szigetelőképességének segítségével már nem fűteni kell télen, hanem csak temperálni (pl.: nem mindegy, hogy egy kemény télen az épület belső 23 Celsius hőmérséklete és a külső levegő mondjuk -10 Celsius hőmérsékletét kell folyamatosan kompenzálnom - ez ugye 33 Celsius különbség, vagy a ház körüli átlag 10-13 Celsius körüli talajhőt kell feltornáznom 23 Celsius-ra). Persze most kicsit sarkítottam a példán, mert nyilván sok összetevője van egy épület hőfelhasználásának, de átlagban így néz ki.
Azt mindenki tudja, hogy hivatalosan Magyarországon a fagyhatár 80 cm mélységben van. Aki pedig vidéken lakik - és van fődje - azt is tudja, hogy olyan tél itt még nem volt, hogy 30 cm-nél mélyebben elfagyott volna a talaj. Miért is? A földhő miatt. Ezt ki tudjuk használni, mellyel rengeteg energiát spórolhatunk. Bezony, a Hobbitok se egy hülye népség!
Szóval az építés:
Több lépcsős az épület, melynek mérete 5x12 méter. A talajszint a nulla pont. Ez alá megyünk 80cm-t az épület frontján, és kialakítunk egy 1,6x12 méteres platót. Ezen a platón helyezkednek el a vizes helységek, és előterek. Ennek két fő oka van, az egyik, hogy általában ezeket a helységeket kell kevésbé fűteni, a másik, hogy így a vizes helységekből kifolyó szennyvizet még gravitációs rendszerrel elvezethetjük.
Erről a platóról lépcsőn lefelé haladunk 120 cm-t. Így közelítjük meg a nappalit, hálókat. Itt 200 cm-l vagyunk a talajszint alatt. Az épület úgy lett felosztva, hogy a nagyobbik házrészben kényelmesen elfér egy 3-4 tagú család, a kisebbik házrész pedig ugyan szervesen csatlakozik az épülethez, mégis szeparáltabb. Mondjuk egy legénylakás.
A fűtést két kb. 8kw-s téglakályha adja úgy leosztva, hogy minden helységet közel egységesen fűtsön ki.
A modellről annyit, hogy egy kocka 25 cm-nek felel meg, ezen a raszteren haladva, többé-kevésbé arányosnak tekinthető az épület. No, majd a képek elmondják a többit.
2017 február 15, 11:43