Lego oldtimer - Castle Guard

nagyf
172 napló
Egyedi elemekből épült

Hirtelen jött ötlettől vezérelve, és kissé a korábban összerakott Eldorado Fortress sikerén felbuzdulva úgy döntöttem, apránként összerakom kisfiamnak (vagy épp közösen összerakjuk) az én régi Lego készleteimet. Kisfiam érdeklődési körét is szem előtt tartva a „Castle” vonalon indultam el. Elsőnek a 6035 „Castle Guard” készlet került terítékre.

Ez egy aránylag aprócska kis készlet, így hamar meglettek az alkatrészei. Sajnos a Paci nyergére valamikor az évek során valaki ráléphetett, így már csak az egyik fele volt meg, de sebaj, lovagunk merész, szőrén üli meg a lovat! A torony darabjainál viszont kifejezetten a bőség zavara kerülgetett. Az még csak-csak oké, hogy a 8x6 zöld alapból kettőt találtam, de hogy a piros bodega fedlapból is kettő legyen (a szokatlanul sok piros 4x1 építő kocka meg aztán végképp zavart)… Vagy van egy nagyon hasonló készletem, vagy ebből volt kettő régen. Ezen a ponton még hanyagoltam a rejtély megoldását, első feladat az volt, hogy egy őrbódé legyen készen. A minifigurákat, és felszerelésüket nem számolva összességében 34 darabos kis készlet elég hamar összeállt. A készlet egyszerűségére való tekintettel kisfiamra hagytam a dolgot, ő pedig kész örömmel össze is rakta az alig 4 oldalas kis útmutató utasításait követve. Tulajdonképpen nem volt más dolga, mint szépen egymásra pakolni az oldalfalak elemeit, helyükre pattintani a lándzsákat, és végül felpakolni a kupolát a kis épület tetejére. Így ezzel a készlettel meglett mindkettőnknek a sikerélmény: én örültem, hogy a project jól indult, az első kiszemelt készletnek meglett minden darabja (azért égő lett volna ennyire az elején felsülni), kisfiam pedig elégedett volt, hogy nem kellett segítséget igénybe vennie az összerakáshoz. Két legyet egy csapásra.

Pofás kis őrbódé kerekedett ki a készletből, ami meglehetősen jó állapotban van még. Persze igyekeztem ahol csak lehetett a legkevésbé viseltes kockákat kiválogatni a régi nagy dobozból, de igazából nem kellett sokat variálnom. A kis darabkák jól viselték az évtizedes gyűrődést, a végeredményen szinte nem is látszik, hogy már nem mai darab. Azért a végén nem hagyott nyugodni a kíváncsiság, és miközben kisfiam játszott a régi/új szerzeményével, én megpróbáltam összerakni még egy őrbódét. Tényleg lehet, hogy mohó kisgyerek voltam, és két ilyen készletet vetettem szüleimmel (a nagy hajrában előkerült még egy fekete ló is, ezúttal ép nyereggel)…