Karácsonyi végtelen háború
Idén viszonylag egyszerű dolgunk volt a Karácsonnyal, kisfiam már jó előre (júniusban) közölte, hogy milyen Legot szeretne Karácsonyra. Azt már korábbi évek tapasztalatából tudtuk, hogy nem szokása változtatni a kívánságlistán, ha ő hónapokkal előre bejelenti, hogy mit szeretne Karácsonyra, vagy épp a születésnapjára kapni, akkor ahhoz ragaszkodik is, szóval semmi para, megrendeltük a készletet a kockashopról, és szinte napra pontosan 6 hónapig rejtegettük a garázsban (direkt visszakerestem, 2018.06.26 –ai dátummal szerepel a rendelésem).
Szóval meglepetés túlságosan nem volt, öröm viszont annál inkább! Már csak azért is, mert ez volt az utolsó készlet, ami még az Infinity War –os készletekből hiányzott. Grátiszban a HBO GO is most tette fel a filmet, szóval ez lett nálunk a Karácsony témája (azért a lila díszekről lebeszéltem feleségemet).
Az építkezésből ezúttal egész jól kihúztam magam, csak az alkatrészeket válogattam feleségemnek, és néha kisfiamnak, bár ő elég hamar magunkra hagyott minket, miután összeszedte a kedvenc figurákat. Dr. Strange mindjárt a legelső tasakban lapult, Sötét Törpe pedig, mint nevével ellentétben az egyetlen nagyméretű figura a készlethez eleve külön tasakban volt csomagolva. Igaz a karjainak rögzítésére szolgáló 2 db kék stift a harmadik tasakban kapott helyett (ennek okát nem igazán értettük, bőven belefért volna az elsőbe is), de szerencsére hamar találtunk helyére kölcsön vállrögzítőket (Mungus úgyse nagyon kellett most ebbe a harcba). Majd elfelejtettem: nekem jutott a műveletek dokumentálásának feladata is (igen, azért szerepel több helyen fejjel lefelé az építési útmutató a kép szélén, mert kedvesemmel kissé más szemmel látjuk a világot). Szóval feleségem nekiesett szó szerint szobáról szobára összerakni a Sanctum Sanctorumot, én szorgosan válogattam az alkatrészeket, kisfiam pedig időnként kicsit segített, néha felragasztott egy-egy matricát, és közben nézte a HBO Go –n a filmet. Közben időnként előkerestetett velem egy-egy Lego figurát, ahogy épp előkerültek a filmben. Az első tasakból egy kis utcasarkot keleltt összedobni, ami amúgy a kész épülethez két oldalról is hozzácsattintható. Apró kellemetlenség, hogy ha a zsanérok felől akasztjuk fel, akkor csak félig engedi kinyitni az épületet. Pár kő, egy falhoz pókhálózott mobiltelefon, egy újságos dobozka, és egy szemeteskuka képezi a kis csendéletet egy kuka mellé hajított pizza szelettel:
A tasakban még Dr. Strange előszobájának egy része kapott helyet egy kényelmesnek tűnő kanapéval, és egy megláncolt asztali lámpával. Az előszoba fennmaradó része a falakkal a második tasakban kapott helyet, majd minden további tasakból egy-egy újabb helyiséget kellett megépítenünk: egy könyvesszekrénnyel, és kincsesládával ellátott szobát, egy pizzériát a földszintre (khmmm: elég erős kritika szegényeknek a már említett, kuka mellé dobott pizzaszelet), egy kis dolgozószobát számítógép asztallal, egy hálószobát, valamint Dr. Strange dolgozó szobáját a legfelső szintre a „körpanorámás” ablakkal, és sok-sok könyvespolccal. A legutolsó tasak tartalmazta a nagy ablakot, és a tetőrészt egy trükkös víztartállyal. Majd elfelejtettem: a tűzlétrák is az utolsó tasiban voltak. Trükkökből egyébként sem volt hiány az épületben: több kilökhető fal, egy tetőállás, amiről lelökhető a figura, egy rejtett csapóajtó… Szóval jó játéknak ígérkezett a készlet, amihez egyébként öt darab minifigura is tartozott: Áspis Száj, és Sötét Törpe a támadó oldalról, valamint Dr. Strange, Vasember, és Pókember (Vaspók kivitelben) a földi csapat tagjaiként. Persze hamar oda került a kinyitható épületre a többi jó, és gonosz figura is, kissé átírva ezzel a filmben látott csata történetét. A végére megalkottuk a tökéletes földi szuperhőst is:
Itt azért már érződött rajtunk a fáradtság rendesen! De hatalmasat játszottunk, kisfiam nagyon élvezte, és ez volt a lényeg! A készlet nagyon nagy kedvenc lett, mint ahogy a film is. Remekül kijött az időzítés, bár lassan már fejből fújom a párbeszédek jelentős részét! :)
Így a végére kissé megkésve (hamarabb terveztem beszámolót írni, de eddig nem jutott rá időm, amiért részben a készlet, részben a nagymamitól kapott társasjáték a felelős) Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek!
2018 december 26, 18:21