Jedi efolgó alter sokadszor
Sziasztok!
Nálam a legózás sajnos téli móka, de azért igyekszem egy-két alkotást létrehozni az év többi részében is.
A legutóbbi szabad estémen elővettem a 75038-as számú Star Wars készletet, a jedi elfogót.
Már sok alternatívát építettem ebből a remek készletből. Az alkatrészbázisa nagyszerű. A látszat csal, elemei sok lehetőséget rejtenek magukban.
Ez esetben egy aszimmetrikus űrhajót raktam össze belőle.
Az építés első lépése, -az egyedi kabin miatt- a vezetőfülke összeállítása volt.
Mivel egyszárnyú gépet terveztem, egyik oldalra a szárny csatlakozó pontjait terveztem- és építettem meg. A másik oldalon igyekeztem lekövetni a kabin formáját.
A szárny dőlészöge állítható. Ehhez majd' minden szárny elemet és egyéb lapos elemet felhasználtam.
A kabin alsó részére 2x8 és 2x6-os lapos, fekete elemeket helyeztem "L" alakban, ezek egyfajta talpat alkotnak, így a gép egyensúlya megmarad leszállási pozícióban is.
A szárny sárga, szürke és sötétszürke elemekből áll és el van helyezve rajta egy dupla gépágyú.
A farokszárny a legkomplikáltabb része a gépnek.
Egy, négy trapéz alakú vezérsíkból álló alkotóelem. Felhasználtam hozzá mind a négy trapéz alakú vezérsíkot és sok szürke kapcsos elemet.
A gép szárnyai többféleképpen beállíthatóak. Az építés ihletése a következő történetben olvasható...
Melléktörténet a fényképezés hátteréül szolgáló napilaphoz...:
A szovjet csapatok születésem évében, -1989-ben, májusban kivonultak az országból (Szombathelyről).
Szinte egyszerre születtem meg Ivan-nal, április 12-én, a szombathelyi kórház szülészeti osztályán.
Anyám bő egy hónapra rá -velem együtt- meg akarta látogatni őket az orosz laktanyában, ám arra már elmentek... HAZA.
Vajon mi lehet vele?!
Addig is azonban sokmindent hátrahagytak...
[Bő tizenöt éve a 11-es huszárlaktanya még telis tele volt a szovjetek által hátrahagyott tárgyakkal. Akkor, tizenévesen, nagy vehemenciával játszottuk ki a kutyás őröket, és lopakodva bejártuk a területet, titokban.
Voltak nagy sprintelések és szögesdróton átugrások a német juhászkutyák üldözésétől kialakult adrenalin sokk hatására.
Nem számított semmi. Belopakodni, osonni, de ha megszagoltak, észrevettek, akkor: FUTÁÁS!
Voltak "karcos" helyzetek.
De jó volt..
Újra meg újra beszöktünk a szigorúan őrzött területre, bejárva a rég elhagyott épületeket. Elmondhatalan élmény volt a történelemmel ilyen közelről találkozni. Poszt-apokaliptikus érzés volt az 1800-as években épült területen járkálni, úgy, hogy egyébként nem szabad...
Aztán kutyaugatás...
Egyre közelebbről... és FUTÁÁS! Ablakon kiugorva, kerítésen átmászva, lényeg, hogy gyorsan...]
Mindig megúsztuk komolyabb sérülés nélkül. Volt, hogy az utolsó elrugaszkodás utás testközelből éreztük az őrkutya leheletét a kerítés másik olaláról.
...Színes, cirill betűs plakátok:
Akkoriban még sokmindent találtunk. Az URAL és GAZ katonai teherautók, éjszakai fényszórók, AK-74-es gépkarabély és egyéb katonai felszerelések használatát bemutató leírásokat.
Igen. Az oroszoknak itt, Szombathelyen (is) , az AK-74-es gépkarabély volt a rendszeresített fegyverük, mely a kisebb kaliberű, könnyebb 5,45x39mm-es lőszert tüzelte.
Üres töltényhüvelyek, lőszeres rekeszek, ládák, ruházat, újságok, mindent itt hagytak.
Azóta eltelt bő tíz év, az épületek állapota tovább romlott. A terület drasztikusan pusztul -sajnos.
Pedig a maga nemében ma is csodaszép. Nagy platán- és juharfák övezte bodza- és akác tenger, lepusztult sárga téglás épületekkel. Benőtt utakkal és abszolút szoc-reál közvilágítás lámpáival.
Hihetetlen egy terület...
Idén, a sok év után visszatérő rallyverseny érintette a laktanya területét is.
Hogy-hogy nem, meglátogattuk párommal ezt a történelmi helyszínt...
A látogatás alibijeként szolgáló autóverseny, a rally- melyből egyébként nem sokat, sőt semmit sem láttunk, kiváló alkalmat biztosított a helyszín -viszonylag- szabad bejárására.
Az épületek állapota rendkívül leromlott.
Ám a az egyik legbelső, eldugott épület padlásán, a legrejtettebb részén még mindig akadnak szovjet relikviák...
Hiába... Az idő múlik....
2015 május 19, 17:21