Fa

le chrisgo
31 napló
Egyedi elemekből épült

Építette: Le Chrisgo

Készült:2014.02.22.

A Fa:

Fáknak az évelő, fás szárú növényeket nevezünk. Egy gyakori definíció szerint a fa olyan fás szárú növény, melynek egyértelmű csúcsdominanciávalrendelkező központi hajtásából (törzséből) nőnek ki a fő ágai, a talaj szintje felett. Egyes szerzők a felnőttkorban elért minimális magasságot is meghatározzák, ez 3 métertő 6 méterig terjedhet. Mások a törzs minimálisan 10 cm-es átmérőjét (kb. 30 cm-es kerület) is megadják. Az olyan fás szárú növényeket, melyek nem felelnek meg a kritériumoknak, kis méretük vagy elágazó száruk miatt, cserjéknek nevezzük. A többi növényhez képest a fák hosszú ideig élnek, egyes példányok több ezer éves kort is megérhetnek, és eközben akár 115 méteres magasra is megnőnek.

A fák fontos részei a természeti környezetnek, mert megakadályozzák a talaj erózióját, terméseik mezőgazdasági értéke nagy lehet és esztétikai értékük is jelentős. A fák anyaga fontos nyersanyag, építőanyag. A fák fontos szerepet játszanak az oxigén termelésével, a szén-dioxid csökkentésével, a talajhőmérséklet mérséklésével.

Méretük függ az élőhelytől, időjárástól is, ugyanaz a faj megfelelő tápanyag és víz esetén hatalmas méretű, zordabb körülmények között csak apró cserje. Jó példája az életkörülményekhez alkalmazkodásukra a japán bonszai dísznövények, 50 éves fák 40-50 centisre nőnek meg. Fajtól függően 2-12 méteres kis, 20 méteres közepes és 30 méternél magasabb óriás fák. A mammut-, duglász-fenyők és az eukaliptusz fák a 100-150 métert is elérhetik. Életkoruk szintén fajtól függően 80-tól 1300 év, kivélteles esetben akár több ezer év is lehet.

A fák teste edénynyalábok rendszere, amely két szállítószövet részből áll, a farészből (xilém) és a háncsrészből (floém). A szervetlen anyagokat és a vizet a farész szállítja a levelekbe, a háncsrész a felépített szerves anyagokat szállítja ellentétes irányba a levelekből a fa többi részébe. A fák kérge és a törzsének belső szövetei elhalt sejtek, amelyek évente új gyűrűt (kambium) növesztenek az új sejtek a kéreg és a fatest közé, ezek az évgyűrűk. Egyes fajoknál nincs ilyen évgyűrű, ezeket nem is tekintik valódi fáknak (pálmafélék pálmatörzse).

Fotoszintézisük során szén-dioxidot bontanak le és az oxigént visszajuttatják a légkörbe. Gyökérrendszerük elősegíti a víz megtartását a talajban, és gátolja az eróziót áradások idején. Az erdők sok állatnak és más élő szervezeteknek nyújtanak élőhelyet és táplálékot.

Az első fákhoz hasonlító növények a páfrányokból fejlődtek ki, ezek még spórákkal szaporodtak. A devon korban (kb. 400-350 millió évve) jelentek meg a mai fákhoz hasonló növények, a meleg, nedves karbon időszakban (360-300 millió éve) hatalmas fák, erdőségek jöttek létre. Az ekkor élő fák nagy része kihalt a hidegebb és szárazabb perm korban, ezekből az elpusztult növényi részekből keletkezett a mai kőolaj és földgáz. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a nyitvatermők. A legtöbb fafélét magába foglaló zárvatermő fajok a kréta időszakban (kb. 80-70 millió éve) jelent meg.