Csonka 1909 Remake

WANDEAD
79 napló
Egyedi elemekből épült

Sziasztok!

Jó régen jelentkleztem itt komolyabban, és hát ez arra tudható, hogy jövőre érettségizem és hát most mentek a tesztek, amiket sikereen álltam. Így némi szabad időt betudok ide is spórolni talán. Másik nagy tényező amiért nem nagyon jelentkeztem, az egy regény írása, egy országos történelmi verseny és még sorolhatnám. De ez nem nagyon érdekes.

Múltkor ígértem nektek valamit amit már majdnem elfelejtettem. Ez pedig az előző naplóm utolsó képén villant fel. Ez az építményem volt az első mely részt vehetett egy kiállításon, méghozzá az 1906 Csonka autóm remake-je. 

Miért alakítottam újra? És miért nem illesztek be képeket? Mindkettő fontos kérdés. A másodikra a válaszom, mert elfelejtettem az elsőre pedig legyen az, hogy nem érezte úgy, miként megfelelne egy kiállítás követelményeinek, ezért egy hosszú időt felemésztő építésről volt szó, ... jó, tudom csak 4 hónap, de gyorsan végig értem rajta, na! És időben is szűkölködtem. Mire feleszméltem már a küszöbön volt a kiállítás és "Atya ég!" Még nincsenek összerakva az elemek!

Na igen ez volt az építési ötletem új megoldása, hogy nagyobb tömböket illesztek össze, majd azokat is összepattintom! Az őskori lándzsánál is a bot és a kő nem került egymásra, míg nem volt kész a kötél, amivel összefogd!  Szóval elkészültek az elemek. Vigyázat, speciális alkatrészt tartalmaz! Most leírom a lépéseit, hogyan lesz alkatrészből egy mű:

Első lépés:

Fogjunk egy marék emléket, vagy mégjobb ha építési naplót - ugyi milyen jó, hogy még régebben elkészítettem? -, ezután a sötét képeknek a fényerejét tekerjük fel, hogy ki lehessen olvasni róla milyen alkatrészt is ábrázol. Ha ez mind megvan, akkor kezdjünk neki az összeállításnak! Ha kész, jöhet a többi lépés!

Második lépés:

Miután összeállt ez az egész, fogjuk meg és szedjük elmeire! Jó azért ez túlzás! Vegyük ki az első, hátsó futóművet, sebváltót, üléseket és még a szerencsétlen kasznit is! Most van egy halom darabunk. Bontsuk le a sebváltót, mert arra nem lesz szükségünk. Fogjuk a futóműveket, és tegyünk be pár darab lengéscsillapítót! Kész? Akkor jó!

Harmadik lépés:

Fogjuk a kasznit és az elejét (motorháztető), bontsuk elemeire, mert az a legrondább tényező! Az egyik ajtót pedig rögzítsük le, mert az autón rájöttem, hogy csak egyik oldalt nyílik az ajtó.  Majd csináljunk 41 motorháztető variációt, mert úgyis a 42. lesz a tökéletes. Ezután az orr részt oldjuk meg! Újabb két hét telik el, semmi előrehaladással. Lépjünk tovább.

Negyedik lépés:

Fogjuk meg a ponyvatetőt, dobjuk ki a kukába! A tartóját, pedig bontsuk elemeire, új lesz helyette. Fogjuk valami enyhén barnás szinű ruhaanyagot, amit könnyű méretre szabni. Fogjunk két kampót és derékszögben elhajlított connector-t, és varjuk hozzá a ruhához, mert akármennyire is valószerűtlennek tűnik ( én se hittem a szememnek), a LEGO sajnos nem kompatibilis a ruhával.  Majd ha ez megvan, csíptessük a kaszni végén lévő elemek közé. Ezután az újraalakított szélvédőre akasszuk a kampókat!

Ötödik lépés:

Rakjuk össez az elkészült darabokat. Kezdjük a vázzal. Ha az első és hátsó futómű és a sebváltó helyén lévő elem összeépült, rákerülhet az ülés. Ezekre rá a kaszni, és jöjjünk rá, hogy nem illenek össze. Akkor most alakítsuk ezeket illeszkedőre. Megvan. Jöhet a sárvédő és az orr már szépen kialakított része. Pattentsuk rá erre a fergetegre. Márcsak a kerekek kellenek és készen is volnánk, ha a kerekek tudnának forogni. Újraalakítjuk a kaszit és a sárvédőket, aztán meg is vagyunk. Rá pár napra meg irányba vettük a kiállítást és meg is vagyunk!

Ennyi volna!  (az utolsó kép az első verziót mutatja meg!)

Természetesen a képeken nem így van megoldva. Ugyanis a képek visszajátszva vannak fölrakva, tehát igazából amit láttok, az bontás. Most viszont ügyeltem a képek élességére! A következő két építményemről nem szivárogtatok ki képeket, ugyanis, majd részt fognak venni a Nagykanizsai Kockafesztiválon szeptemberben! Aki kíváncsi rájuk az jöjjön el, és ha minden igaz mind a két nap ott leszek és lehet akár tőlem is kérdezősködni, nem csak a mostani építményeimről, hanem a régiekről is.  Majd ott találkozunk! Addig is szerbusztok, remélem tetszik nektek, majd valamikor lehet, hogy jelentkezem.