Captain Rouge
" A rút kiskacsa"
Most következő építményem megszületéséhez egy véletlen, ám annál nagyszerrűb sztori társul, melyet meg is osztok veletek még így az elején.
Egyik nap nosztaligia hiányban szenvedtem, ezért úgy gondoltam, hogy enyhítsek rajta, bemegyek egy játékboltba és elmerengek a Lego szettek világában. Mindez meg is történt, s távozásom előtt úgy döntöttem, elviszek egy Lego újságot. Ám valamiért nem vett rá a lélek, hogy csak úgy felkapjak egyet és kisétáljak. Ezért hát, hogy könnyebb legyen a lelkem megvettem a legolcsóbb Lego-t amit magam előtt láttam, mely egyébként nem más mint a 16. Minifigura széria egyik darabja.
Hazaértem, rápillantottam a csomgra, hogy mégis mi a mostani felhozatal, és hogy ezek közül is melyik tetszik a legjjobban, mikor is szembe ötlött valami. Van egy úgynevezett misztikus minifigura a szériában, melyről nem tudni, hogy néz ki, és ritkábban is fordul elő mint a többi minifigura... Titokban reménykedtem hogy kihúzom, hadd legyen még jobb napom, de ez egyébként csak úgy megfordult a fejemben, bármelyiknek örültem volna...Mindenesetre hát nem sikerült pont azt kihúznom?!?- A titokzatos valaki pedig nem más mint egy 16-17. századi zsivány.
-A titokzatos minifigura-
-Minden téren kidolgozott külső-
Na de itt nem is ez a lényeg. A nagy öröm után jöttem csak rá, milyen klassz is ez a darab és csak így random elkezdtem azon agyalni, hogy ki ő, mi ő, mi a története, és hát végezetül ebből született meg a Lego alkotásom.
Amit tudni kell róla, hogy csak egy alapgondolatra építettem, nem arra fűztem az egészet. Istenigazából az is ugyanolyan spontán alakult, mint az "eredettörténet". Engedjétek meg, hogy a képsorok mellett elmeséljem (azért hozzá teszem, ne ilyen díjnyertes novellára számítsatok).
...Tehát van nekünk egy zsiványunk. Főhősünknek ikertesvérével ellentében kevésbé alakult békésen az élete. A szülők kitaszították, egyszerűen úgy kezelték mint egy cseldédet, míg testvérének ízig-fülig kinyalták mindenét (bocsánata kifejezésért). Egyik nap viszont fordulópontot vett az élete. Találkozott egy bűbájos lánnyal, aki minden pillanatát megpróbálta feldobni a fiúnak, és halálosan szerették egymást. Ahogy nőtt, elfogadta sorsát és belenyugodott, hogy habár családjával már nem sok mindent tud kezdeni, a lánnyal való közös kapcsolatban nagyon sok lehetőséget látott. Sok idő után úgy döntött félre teszi családjával levívott viszályait, és bemutatja nekik a lányt. A család a vártnál jobban fogadta a lányt, ám ez csak a látszat volt, legalábbis egy bizonyos szempontból. Már a házasságra is áldásukat adták a szülők, elérkezett a nagy nap, mikor is főhősünk egy összeesküvésbe csöppent. Szerelmeskedés közben kapta el testvérét és a nejét, majd dühében kisebb csata alakult ki testvér és testvér között. Az apa minden apró turpisságot tudva berontva a szobába a másik fiú pártján állt, és ő neki adott igazat. Annyira nagy balhé keveredett ebből, hogy később egészen a bíróságra is eljutott az ügy, ugyanis miután a lány már nem szerette volt szerelmét, hanem sokkal inkább a gazdag testvér felé húzta a szíve, és a megcsalásért súlyos bűnok járnak, hogy mindezt elkerüljék, úgy dontöttek, hogy főhősünkre fogják, hogy meg akarta ölni a nejét, és testvére volt azaki mindezt megakadályozta. Minderre a mesére az apa is rábólintott. Rövid időre börtönbe zárták, majd száműzték a tájról...
Hosszú évek teltek el, közben sok minden történt, sok mindekivel. Történetünk egy olyan ponton folytatódik, mikor is a másik testvér és lány már hosszú ideje egy pár, és éppen a régi családi birokról költöznek el egy új otthonba. Az erdőn keresztül mennek, ám miután benőtte az utat a gaz más felé kell menniük...
A másik szemszög a zsivánnyá vált kitaszítottáé. Őt rendesen kiképezte az élet, sok mindent megtanult, erős, ügyes, ravasz, kegyetlen lett, és azóta is bosszúvágyra szomjúhozik. El is jött az idő, hogy megtegye, amit tennie kell.
Az erdő út szélén két erdész, egy apa meg a fia dolgoztak, pontosabban az elkordhadt fákat vagdosták. -És itt kötődnek össze a szálak. A zsivány belsős információkra rájöve megtudta melyik úton fog jönni a tesvére és a neje. Viszont mivel viszonylag közel vagyunk a civilizált élethez mindennek csendben kell történnie. Éppen ezért látván, hogy apja -fia közvetlenül az út mellett dolgoznak nem hagyhatta hogy bármire is felfigyeljenek , és megzavarják a régóta tervezett bosszú napját. Éppen ezért még előtte kiment a zsivány az erdőbe, és akárcsak az erdészek a fákat, úgy ő az apát és fiút takarította el az útból. Az apát megölte, a fiún viszont megesett a szíve, őt megbilincselve elrejtette, hogy mostmár semmibe se lehessen bezavarni...közben hangokat hallott a kanyar széléből. Farkaskutyájával megállt az út közepén, és a mit sem sejtő fegyvertelen "családtagok" csak kocsiztak, kocsiztak míg nem meg nem kellett állniuk egy útbanálló miatt... Ezután döntse el mindeki maga , hogy milyen véget ér a történet.
-A szereplők: az erdész,- a fia, a kocsis, a lány, a tesvér, a zsivány-
Nos ez lett volna az eredettörténet. Amennyiben elolvastad szeretném megköszönni, hogy már ennyi időt szántál rám...Most pedig kicsit közelebbről bemutatnám, hogy is történt az a bosszú.
Egy kis érdekességként megosztom, hogy az egész favágós vonal csak azért született meg, mert nem volt már elég darabom több fát építeni, arra viszont kitartott, hogy amit kitaláltam azt megvalósítsam, csupán ki akartam valami "jelentést" találni, hogy nehogymár csak legyenek ott holmi faronkök, hanem tudjam is hogy mi,-miért van ott.
-De ugyancsak az előbb említettek jellemzik a benőtt utat is, az is darabhiányban jött létre-
A legnehezebb része, ám így utúlag a legmutatósabb darabja is az építésemnek saját véleményem szerint a lovas kocsi. Maga az építése körülbelül 4 napig tartott, ebből kettőt a kocsira szántam, egyet amíg alapszinten berendeztem az erdőt, majd a még egyet az apró finomításokra.
-A lovaskocsi tetején iratokkal könyvekkel, hátulján kincsekkel száguld-
A lovaskocsi váza jelentett leginkább bonyodalmat, ehhez hasonlót még nem építettem , nem igazán volt tapasztalatom benne. Ahhoz, hogy valami képem legyen az egészről, sok képet megnéztem 16-17. századi lovaskocsikról, sőt egy volt Lego-s szettet, a Magáynos Lovas készeletekkor megjelenő Postakocsi is sok segítségül szolgált...Önmagában nem is alkamas rá, hogy játszanak vele, inkább csak kiállított darabnak állja meg a helyét. Éppen ezért próbáltam a külsőre adni, nem pedig a techinkára. Miután a váz kész lett, boltívhez hasonló tetőt építettem, melynek elkszítése több ötletes lehetőséget is felkínált .
- A kocsi váza- -Hajlított tető-
-Az erdő felülnézetből-
Míg a lovaskocsiban leginkább a barna, a fekete és a vörös színek dominálnak a felsőbbrendű érzékhatás kedvéért, addig az erdőben szintén csak a barna valamennyi árnyalata, valamint a homokszínek, a zöld árnyalatai. Próbáltam minél több növénnyel gazdagítani, ne nagyon látszódjon a föld. Bevallom szeretek ránézni otthon erre az egészre, valahogy sosem tudom mi is a vége az egész történetnek. Ha leülök elé, elmélázok azon, a zsiványnak vajon sikerült-e véghezvinnie tervét.??...
Építő: 16 éves fiú-HM.
A többi képet lent találod, köszönöm, hogy megtekinttetted.:-)
2017 augusztus 11, 22:56