Az én szervízkocsim története

PappElek
1 napló
LEGO 42008 - Szervizkocsi

Kisfiam kérésére írom ezt a naplót, nagyon hosszú időt kellett várnia rá, mire ideértem, de ami késik nem múlik. Hol időm nem volt vele foglalkozni, hol a fényképező USB kábelét nyelte el a föld, hol az elem merült le a gépben, vagy ezen okok közül több is fennállt, de bő másfél éve annak, hogy az elkészült szervízkocsi szerves darabja lett meglehetősen népes Legogyüjteményünknek.

A készlet beszerzése elég mókás történet, mivel rögtön karácsony után vettet rá szemet a gyermekem. Természetesen hallani sem akart róla, hogy megvárja a szüli - vagy névnapját a játék érkézése-lévén hogy mindkettőt júliusban ünnepli-, mindenképpen előre kellett hozni a megvásárlás időpontját. Számba véve minden megtakarított pénzét megállapítás nyert, hogy rendelhetjük a készletet. Emlékeim szerint pénteki napon lett átadva a futárszolgálatnak a csomag és kisfiam nagy meglepetésére 'csak' következő hét elején érkezett meg. Valamiért bízott benne, hogy szombat délelőtt fog csengetni a futár. Nos nem úgy lett! További bánata volt, hogy mivel már véget ért a téli szünet, iskolaidőben hétközben lassabban halad majd a kirakással-bezzeg hétvégén kedvére örülhetett volna neki, és pikk-pakk készen lett volna! A sors azonban utóbbi problémára hamari megoldást hozott, egy téli megfázásnak köszönhetően pár napot itthon töltött a legény és szemmel láthatóan gyorsabban gyógyult, miközben a Legot rakta...................

Bármilyen futárszolgálat hoz hozzánk csomagot, az nem ér ide a déli óráknál hamarabb, most azonban -Isten tudja mi okból- kora délelőtt érkezett meg a várva várt Lego szervízkocsi! Külön örömöt jelentett a hozzá csomagolt Lego katalógus!:-)

És akkor térjek rá a készlet összerakására!

Rögtön a doboz felbontását követően okozott némi csalódást a tény, hogy nem előre számozott zacskókban vannak elkülönítve az egyes elemek a készletben, hanem jelöletlenekben. Biztos ami biztos, zacskónként külön edénybe borította a gyerek az alkatrészeket, márcsak azért is, hogy könnyebben lehessen keresni a későbbiekben. Látva a készlet nagyszámú darabkáját(1276 elem), az első percben tisztáztam az alkotóval a játékszabályokat, miszerint: 1) nem vagyok hajlandó segíteni az elemek keresésében; 2) ne élje bele magát, hogy még aznap be tudja fejezni a teljes járgányt; 3) ha lehet, véletlenül se hibázzon az egyes apró darabkák összeillesztésénél mert képtelen vagyok szétszedni őket körömmel. Utóbbi két szabályt könnyen elfogadta, az elsőnek azonban nem volt a legkedvezőbb a fogadtatása. (Zárójelben meg kell jegyeznem, hogy a kisfiam első perctől maga rakta össze Lego készleteit, azt azonban nagyon szívesen vette, ha segítettünk neki az apró elemek előkerítésében-különösen a nagyobb készletek esetében. Azt bezzeg már nem engedte meg, hogy az olykor több perces keresés árán előkerített 'kincset' magunk illeszthessük a helyére! Ellenkező esetben még megkérdőjelezhető lett volna, hogy maga rakta ki a teljes járgányt!)

Szóval miután a legény minden zacskót felbontott és szortírozta a tartalmukat, délelőtt 10 óra magasságában nekilátott az első lépéseknek. Felcsapta az elkészítési útmutató első könyvét és hatalmas lelkesedéssel vetette magát az alváz építésébe. Számomra nagyon kedves az a hang, ahogyan a Lego darabkák az edényben zörögnek, amikor keresgél közöttük a kisfiam. A 42008 készlet esetében egész nap módomban volt az izgatott keresgélés hangját hallgatni, mivel tízéves gyermekem még enni is alig volt hajlandó, annyira hajtotta a vágy, hogy mihamarabb befejezhesse a járművét!

Szépen sorban haladt a munka, és kora délutánra a három részből álló összeszerelési útmutatóból kettővel készen is lett a kisfiam. Kb. tíz oldalanként újratervezte az összeszerelés befejezésének várható időpontját, ami végül este öt óra körül következett be, magasan felülmúlva az eredetileg saccolt dátumot.

Szerencsére elég érthető és szemléletes a készlet útmutatója ahhoz, hogy a tízévesem számára is egyértelműek benne a jelölések. Egyetlen munkamenet sem csúszott félre, egyszer sem kellett visszabontani a már megépített részeket, minden első nekifutásra a megfelelő helyre került.

Az utolsó lépesek között a szervízkocsira felkerültek a matricák is.(Meg kell jegyeznem, hogy a matricás készletek nem tartoznak a gyerek kedvencei közé. Nagyon könnyen előfordulhat, megítélésem szerint felnőttel is, hogy félresikerül egy-egy ragasztás, és az újraigazított matrica már nem mutat olyan szépen.) De ezen a ponton sem csúszott hiba a kivitelezésbe!

A továbbiakban pedig beszéljenek a képek helyettem!