Az én éttermem
Elnézegetve a Lego kiadott készleteit, már régóta megfogalmazódott bennem, hogy van köztük több olyan, ami a "de jó lenne megszerezni" kategóriába esik, és egy ami a "vágyaim legós ne továbbja". Utóbbi a Párizsi étterem.
Csak sajnos az van, hogy egyszerre soha nem fogok érte annyi pénzt kiadni, és amúgy is csak a kilós Legós biznisz érdekli a férjem. Tulajdonképp ez nekem is hasznos, hisz mindig válogatok olyan alkatrészeket, amik számomra hasznosak.
Az étteremnek eddig nem mertem nekifogni, mert attól tartottam, hogy csalódás lesz, ha nem tudom megépíteni a hiányzó részek miatt, de amikor már úgy éreztem, hogy az otthoni készlet felhalmozással gyakorlatilag Dunát lehetne rekeszteni, úgy döntöttem nekifogok, lesz ami lesz alapon!
Nem bántam meg! A készlet gyönyörű, mesterien összerakott, hihetetlenül trükkös és ennek ellenére nagyon kompakt, azaz stabil. A tető szerkezete is nagyon szuper, jól átgondolt, ilyet még sose alkottam. Magamtól sose tudnék ilyen jól kidolgozott épületete kitalálni. Szinte csak dícsérni tudom. Ha meglenne az eredeti, akkor biztos hogy nem szedném szét!
A "szinte" jelzőt azért tettem a mondat elé, mert kb. 10X gondoltam azt építés közben, hogy most ebből az alkatrészből tuti nem lesz elég, pedig vagy 11 kg biztos, hogy van a szekrényben. Szerintem egy átlag Legós -legyen az gyerek, vagy felnőtt - ha nem az eredeti készletet veszi meg, hanem csak megpróbálja összeépíteni, akkor az irdatlan mennyiségű speciális elemszükségletet látva neki se fog. Ez azért elég nagy kicseszés, bár tény, hogy komoly marketing stratégia lapul mögötte.
Összességében én, az enyémmel elégedett vagyok. Van azért néhány dolog, ami más, mint az eredetiben, de a kb. 2500 elemhez képest elenyésző. Ja és a legviccesebb, hogy nekem nincsenek sima, hagyományos legós székeim, így mindet építeni kellett. Egyébként ez pusztán azért van, mert Friends és Disney babáink vannak, és azoknak sima felületű szék kell, mert nincs csatlakozó az ülepükön!
2018 február 7, 09:07