Airjitzu templom

nagyf
172 napló
LEGO 70751 - Ninjago Airjitzu Temploma

Kisfiam gyereknapi ajándékba kapta meg hosszas kérlelés után az Airjitzu templomát. Szó se róla, hatalmas nagy készlet, bő 2000 darabból áll, és laza 12 minifigurát tartalmaz, nem beleszámolva Yang sensei szobrát. De ehhez mérten sajna az ára is meglehetősen borsos. Szóval abban maradtunk, hogy gyereknap, és akkor egy darabig semmi más.

Alapvetően nem csak magát a templomot, de az azt körülvevő kis „városrészletet” is megépíthetjük a készletből, aminek része egy kis kovácsműhely aprócska emeleti szobával, és egy piac, némi elrejtett kinccsel. És egy igencsak impozáns híd kősárkányokkal.

Maga a doboz tartalma is már egy szép kupac volt kiborítva, a számozott zacsikon kívül egy extra tasak is volt a dobozban a nagyobb alkatrészekkel. Különlegesség gyanánt az építési útmutató elején találtunk egy kis összefoglalót magáról a templomról, valamint a tervezés körülményeiről.

Maga az építkezés elég kemény meló volt, főleg úgy, hogy az elején kisfiam nem sok érdeklődést mutatott a kezdő épület (a piac) megépítése iránt, őt jobban maga a templom érdekelte. Persze, nekiveselkedhetett volna addig is, amíg én a piaccal, és a kovácsműhellyel bajlódtam, de egyedül nem akart belevágni. De legalább vígasztalt a tudat, hogy úgy az ötödik tasaktól majd lesz segítségem. De tutira, és Istenbizony! :)

Szóval kezdtem a piaccal. Az aljára jó sok csempe került, meg jó sok apró alkatrész. A csomag felbontásakor elsőre teljesen értetlenül álltunk a „bányász sapka” előtt, nem igazán tudtuk mire vélni, de legalább annál nagyobbat koppant, mikor rájöttünk, hogy így szürke színben egész jó alternatív felhasználása lehet egy piacon. Egy gyermekkorom készleteit idéző megafonnal, és egy fél poroltóval kiegészülve egész pofás kis mosdó lett belőle… A piacra rengetek különböző „legális” áru került, valamint a padlásra némi kis csempészáru is, kincses ládákba rejtett fegyverek formájában. A piaci rész tető szerkezete igazán ötletesre sikerült, élmény volt megépíteni. Remekül hozta a Ninjago hangulatot az egész épület összességében. A piac kapott egy kis előrészt egy kis tavacskával, és vízi növényekkel, valamint pár pecabottal, és következhetett a kovácsműhely épülete.

Maga a műhely stílusában kevésbé lett távolkeleti, mint a piac, színvilága is más lett, de mégis nagyon jól passzolt a már elkészült részekhez. Illetve a hatalmas dobozon is láthattuk, hogy egyben nagyon patent kis építmény lesz ez. Maga az épület talán még aprólékosabb lett, mint a piac, illetve moduláris szerkezetű, a tetőtéri kis szoba könnyedén leemelhető az alsó műhelyről. Némi kis körítés ehhez az épülethez is tartozik, első sorban szép, őszies fák formájában, illetve itt is megvan a kis tavacska egy része pont úgy, mint a majdani híd túloldalán elhelyezkedő kis piac esetében.

A kovácsműhely után következett a fő attrakció, maga a „ciklongó” temploma. Tekintélyes méretű alappal indítottunk, elején kis tavacska, szélein jócskán technic elemekkel. Itt már valóban kaptam némi segítséget, így én tudtam a külön felpakolható emelettel foglalkozni (csak kellett a lego honlapjáról egy építési útmutató a laptopomra), a pincébe szerelt árnyszínházzal megküzdött kisfiam, feleségem segítségével. Ezen a részen azért éreztem, hogy nekem van könnyebb dolgom, az árnyszínház, és az egész alsó rész lényegesen aprólékosabb munka volt, mint a fenti rész, ahol talán a tolóajtók jelentették a legnagyobb kihívást. Azért feleségemék is remekül haladtak, mire elkészült a „rátét”, nagyjából ők is elkészültek az alagsorral. Nagyon mutatós csigalépcső vezetett fel az imént említett tolóajtókig, valamint a kis tavacska is remekül sikerült. A tavacska felett lévő kis díszes kör elemet megforgatva az árnyékok úgy játszanak a „tavon”, mint ha csak fodrozódna a víz felszíne. Méltó helyére került Yang sensei szobra is („ahogy a fém élezi a fémet” – mondogattuk közben kisfiammal feleségem „őszinte” örömére).

A következő szintre egy kis gyakorló terem került fegyverekkel, és egy bábuval, valamint kellőképp ninjagosra sikeredett kis piros ablakocskákkal. A legfelső szint egy kis festőszobának adott otthont, amire őszintén szólva a meséből nem is emlékeztünk. A padlás igazán aprócska lett (főleg ahhoz mérten, hogy a legenda szerint a kissé már megháborodott sensei hajlamos volt ide bezárni a tanítványait), éppen elfért fent egy kis ládikó, tele kacatokkal. A tetőre felkerült egy igazán tetszetős „villámhárító”, majd következhettek az aprócska, de látványos kiegészítők a különböző szintekre: kis asztalka teával, szék a festő szobába, könyvek, ecsettartó pohár, ilyesmik.

Következő „etap” a kellően keleties hatású tetőszerkezet volt az egyes szintekre, amit teljes egészében rám bízott a család. Közben ők megküzdöttek a híddal, és a készlethez tartozó utolsó két kis kiegészítővel: egy érdekes „jetpackkel”, valamint egy tüzijátékos szekérkével. A tetőszerkezet után össze lehetett illeszteni a fő építményt a kovácsműhellyel, és a piaccal, a két kis kiegészítő épület közé pedig be lehetett állítani a hidat, ami amúgy szilárdan nem kapcsolódik az épülethez. Az utolsó tasiban bújt el kisfiam nagy kedvence, a barna ninja, ami eddig még hiányzott is a gyűjteményéből. Meg a postás is, de azért mégiscsak a barna ninja a fő! Elvégre ő még a halakkal is tud társalogni. :)

Nagyon ütősre sikeredett a készlet, kisfiam imádja a régóta várt templomot. Volt már egy kissé viharvertebb (szellemjárta) kivitel neki a 70590 – „Airjitzu harctér” elnevezésű készlet formájában, de az igazából nyomába sem érhet ennek a monstrumnak. Élmény volt megépíteni is, kisfiam pedig nagyon élvezi a játékot. Összességében remekül sikerült a gyereknap is, a Lego mellé nagymamától kapott egy társasjátékot, amivel szintén jókat játszottunk, így még a vizsonylag zord időjárás sem szeghette kedvünket!