A Ragacs tengeri polip támadás

Flashkid1596
1 napló
Építőverseny pályázat

Jelenet Rumini kalandjaiból: A Ragacs tengeri polip támadás   (Tóth Tibor 24) és (Papp Dávid 10 éves)
"– Hozzátok elő a puskákat. Talán ha rálövünk,elmenekül.
Hárman futottak a puskákért, a többiek rudakkal bökdösték a polipot, de hiába. A kapitány vállához emelte a puskát, célzott, lőtt. A polip egyik karja megrándult, de ahelyett, hogy eleresztette volna a hajót, csak még dühösebben rángatta. Két újabb lövés, de a polip csak egyre harciasabbá vált.
A golyók – úgy tűnik – nem ejtettek sebet rajta.
– Nagyon éhes – állapította meg Balikó.
– Ez nem hagy minket békén, amíg jól nem lakott.
– Megvan – csapott a homlokára Rumini –, ha éhes, hát etessük meg. Ajtony, hoztál polipeledelt?
– Ne szórakozz velem, Rumini – morgott Ajtony, miközben egy hegyes vasdarabbal próbálta a fáról lefejteni a polip rátapadó karját. De a kapitánynak tetszett az ötlet.
– Dobjunk be neki néhány láda ennivalót, hátha az eltereli a figyelmét!
– De akkor nem marad elég készletünk az útra – ellenkezett Ajtony.
– Ha sokáig vacakolsz, Ajtony, ez a dög felfal bennünket, és akkor hiába őrizgetted a készleteket.
...

– Dobjunk be neki néhány láda ennivalót, hátha az eltereli a figyelmét! – De akkor nem marad elég készletünk az útra – ellenkezett Ajtony. – Ha sokáig vacakolsz, Ajtony, ez a dög felfal bennünket, és akkor hiába őrizgetted a készleteket.
...
– Nem kellett neki – jajdult fel Ajtony. – Van három láda kukoricánk, azt a halak is szeretik, hátha jó lesz neki. Ajtony bólintott.

...
– Mi lehet az? – hunyorított erősen. Hirtelen rájött: a dobozokból kihulló kukoricacsövek lebegtek a víz felszínén. Nem is akárhány. Olyan sok kukorica úszott a vízen, hogy egy folton sárgának látszott a tenger fekete tükre. – De hisz ez nem is ette meg a kukoricát, csak a ládákat! – döbbent meg Rumini.
– Úgy látszik, ez a fát szereti. Persze, azért rángatja olyan dühösen a hajót. Nem egeret, hajót akar enni őkelme. Gyerünk lefelé! Villámgyorsan kúszott le a feszülő kötélen. – Balikó, Roland, a mentőcsónakot! Gyorsan! – ordította. – Rumini! Eszedbe ne jusson vízre szállni! – bődült el a kapitány. – Maradj veszteg! – Kapitány úr, a fát! Ez csak a fát szereti! – kiáltott Rumini, miközben Balikóval és Rolanddal átbillentették a korláton az egyik mentőcsónakot.
– Dobjatok be mindent fát – vezényelt Rumini. – Evezőket, hordókat, meg a másik csónakot is. Hadd rágódjon rajta!"