Nemvárt találkozás
Gondoltam, hogy építek egy nagyobb fát, szépen kidolgozva. Nem lett hatalmas, de a minigurákhoz képest igen. Mivel tavasz van így gondoltam kivirágoztatom. Ezek után építettem egy kis dombot hozzá, hogy legyen azért körülötte valami. Még így is üresnek véltem az építményt, de ugye a minifigurák segítenek. Oda került egy Gulyás és egy tehén. így már tetszetősebb volt a dolog, de valahogy nem éreztem, hogy története lenne az építménynek. Kigondoltam, hogy egy földbe vályt kis menedékhelyet is építenék hozzá egy remetével aki már jó régóta az erdőben él. A menedékhelye nem lett nagy, de pont elég lett az építmény, és a sztori szempontjából.
A sztori hozzá:
János a helyi gulyás egy szép reggelen felkelt, összeszedte magát, a teheneket is, és elindult útjára. Azon a napon gondolta a gulyát elviszi egy másik rétre legeltetni. Megérkezett a gulyával az új helyre, a tehenek elkezdtek legelészni János halgatta a madárcsicsergés és élvezte a tavaszi szellőt. Már majdnem letelepedett egy nagy fa tövébe, amikor megjelent egy szakadt ruhás, ősz hajú ember egy óóriási baltával a kezében. Pár másodpercig nézték egymást, majd az őszhajú ember megszólalt, hogy menjen innen, az egész tehéncsordával, vagy különben intézkedni fog. János nem nagyon tudott mit mondani, tekintve, hogy nála csak a pásztorbotja volt, az öregnél pedig egy óóriási balta. Fogta magát és gyorsan elhajtotta a gulyát, a szokásos helyre, ahol nem fenyegette ilyesfajta veszély. János persze a faluban úgy mesélte, hogy ő kergetett, és nem őt kergették.
Íme az építmény:
2020 április 10, 11:13