Korunk egyik fontos lénye

Stssy
14 napló
Egyedi elemekből épült

Szia

ugye te is tudod milyen fontos rovar a méhecske?

Sok növényfaj megporzásában vesz részt, így kulcsszerepe van az ökoszisztémában.

vigyázzunk rájuk , ültess te is méh legelőt! 

bemutatom hogyan tudsz te is Lego mégecskét építeni..

egy kis info

Táplálékuk nektár és virágpor.  Ezt az idősebb dolgozók gyűjtik a virágzó növényekről. A nektárt a mézgyomorban, a virágport a hátsó lábukon található dús szőrzeten, a kosárkában szállítják. Az el nem fogyasztott napi hordást feldolgozzák és elraktározzák; így készítenek mézet és méhkenyeret a szűkösebb időkre, amikor vagy nem tudnak kirepülni, vagy nem találnak elég táplálékot. A méz csak akkor őrzi meg minőségét, ha víztartalma legfeljebb 18%; ekkor a mézet viaszréteggel lezárják, pecsételik. A mézet elfogyasztás után vissza kell nedvesíteniük, hogy hasznosulhasson. Ehhez a kifejlett méhek használhatják a saját anyagcseréjük által termelt vizet, de a fiasításhoz ez nem elég. Ha van fiasítás, akkor az öregek kirepülnek vízért. Rossz időben csak kevesen térnek vissza mézgyomrukban az értékes vízzel.

A fiatal dolgozók életük egy szakaszában méhpempőt  termelnek, és ezzel etetik az anyát, ami elengedhetetlen a petetermeléshez. Ezzel etetik a fiatal és az anyaálcákat is. A méhpempő tejszerű, és virágporból és nektárból készítik.

Az anya várható élettartama 3 év, legfeljebb 5 év, a here és a dolgozó nyáron körülbelül 6 hétig él. A téli méhek élettartama hosszabb, ők ősztől tavaszig élnek, amíg fel nem nevelik az új nemzedéket.A krajnal fajta egyedei 12%-kal tovább élnek. Egyes megfigyelések szerint a német fekete méheknél az anyák akár 8 évig is élhetnek.

Ha egy enyhe téli vagy kora tavaszi napon a hőmérséklet eléri a 10 °C-ot, akkor a méhek kirepülnek kiadni a belükben felgyülemlett bélsarat. Ezt a bél egy külön szakasza tárolja több hétig, vagy akár hónapokig is. Az egészséges méhek nem ürítenek a kaptárban. Ha a méhész mégis talál ürüléket, akkor az nozémára utal.

A repülés nagyon energiaigényes. Ezt a nektár vagy a visszahígított méz fedezi. Teli gyomorral indulva a legtöbb fajta 5 km- 8 km-re is el tudnak repülni. Ilyen hosszú útra azonban csak ritkán vállalkoznak, többnyire a kaptár 1 km-es körzetében gyűjtenek. 10 °C alatt nem tudnak repülni, kihűlnek és elhullanak. A legtöbb rovar ennél hidegebbet is kibír.

Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. Domesztikált állatként ma már világszerte elterjedt a mérsékelt és a trópusi égöv alatt.

A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legrégebbi háziméhhez köthető lelet egy borostyánkő , amiben az ősméh hossza mindössze 2,95 milliméter. 

Sok növényfaj megporzásában vesz részt, így kulcsszerepe van az ökoszisztémában.

Európában már évezredek óta használják a méhek által termelt mézet. Egy tizenkétezer éves barlangrajz Cuevas de Arañában ábrázol egy mézvadászt.

A méh államalkotó rovar, több tízezer egyede él együtt egy családban. A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják. A méhanya 22 milliméter, a here  20 milliméter, a dolgozó pedig mintegy 16 milliméter hosszú. Néhány afrikai méhfajta ennél kisebb termetű. A méhanya teste hosszúkás; a here fullánktalan és potroha lekerekített. A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. A csíkozást a potrohgyűrűk alapjánál világos, egyébként sötétebb színe adja. Szőrének színezete sárgásbarna; a szőrzet az idősebb egyedeken elkopik, és előbukkan a csillogó kitinpáncél. Szívó-nyaló szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek nem látják a piros színt, viszont érzékelik az ibolyántúli sugárzást. A herék összetett szeme nagyobb, mint a nőnemű egyedeké. A méhek három kisebb pontszemükkel csak közelre látnak.

Szárnyerezete megkülönbözteti más méhfajoktól. Sőt, az erezet alapján maguk a méhcsaládok is azonosíthatók. Repülés közben erőteljes repülőizmai mozgása tartja a levegőben. Tori izmainak rezegtetésével a dolgozó segíthet meleget termelni a kaptárban. Szárnyainak rezegtetésével meleg napokon hűtheti a levegőt. Szárnyizmaikkal a méhek hangot is tudnak kelteni, amire ritkán kerül sor. A fiatal anyák kelés előtt vartyognak, kelés után tütülnek.Tánc közben is szoktak hangot adni a méhek. Az anyák felismerhetők arról, hogy potrohuk túllóg a szárnyukon.

Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek  felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A nektár lenyelése után a nyelőcsövön végigmenve a mézgyomorba kerül, ahol nincs emésztés, de a garatmirigyek által termelt enzimek működésbe lépnek, és átalakítják a nektárt, például elkezdik lebontani az összetett cukrokat. A mézgyomrot és a gyomrot egy akaratlagosan is mozgatható egyirányú csapóajtó választja el. A mézgyomorban tárolt nektárt a dolgozó hazaviszi, és visszaöklendezve átadhatja társainak, vagy betöltheti egy sejtbe.