Pisti egy nyugodt délutánon Neon Város utcáin sétált. Minden olyan volt, mint máskor, amikor hirtelen furcsa remegést érzett a talpa alatt. – Mi ez? – kérdezte meglepetten. Mielőtt bármit tehetett volna, a föld megnyílt
alatta, és egy örvénylő lila portál jelent meg. Pisti megpróbált elugrani, de már késő volt. – ÁÁÁÁÁ! A portál beszippantotta, és egy sötét örvényben zuhant lefelé. Ezután minden elsötétült. Amikor magához tért, meleg homokot érzett maga alatt. Lassan kinyitotta a szemét, és megdöbbenve látta, hogy egy hatalmas gladiátor aréna közepén fekszik. A lelátókon különös nézők százai figyelték. Pisti felült, és észrevette, hogy közvetlenül előtte egy kard és egy pajzs hever a homokban. – Azt hiszem, ezek nekem lesznek... – mondta idegesen. Gyorsan felkapta a fegyvereket és talpra állt. Ekkor meglátta, hogy néhány méterre tőle már ott áll egy hatalmas gladiátor. Bronzpáncélt viselt, egyik kezében pajzsot, a másikban pedig egy súlyos buzogányt tartott. Mozdulatlanul figyelte Pistit, mintha csak arra várt volna, hogy felébredjen. A tömeg egyszerre üvölteni kezdett. – Harc! Harc! Harc! A gladiátor előrerohant, és hatalmas erejű csapást mért. Pisti az utolsó pillanatban emelte fel a pajzsát. A becsapódás erejétől hátratántorodott. A harc egyre hevesebb lett. Pisti újra és újra kitért a gladiátor támadásai elől, miközben próbált lehetőséget találni a visszatámadásra. Végül a gladiátor túl nagy lendülettel sújtott le. Pisti félreugrott, majd teljes erejéből meglökte ellenfelét a pajzsával. A gladiátor elvesztette az egyensúlyát és a homokba zuhant. Buzogánya kicsúszott a kezéből. A lelátók felrobbantak az ünnepléstől.
– Győztes! Győztes! Győztes! Pisti kifulladva állt a porondon. Ekkor minden elcsendesedett. A tömeg hangja elhalt, az aréna elhomályosult, és vakító fény töltötte be a teret. Pisti lehunyta a szemét. Amikor újra kinyitotta, a Neon Város utcáján feküdt, pontosan ott, ahol a portál megjelent alatta. Lassan felállt és körbenézett. – Akkor... tényleg vége? Minden ugyanolyan volt, mint korábban. Az autók haladtak az úton, az emberek sétáltak a járdán. Pisti már azt hitte, hogy az egész csak álom volt, amikor észrevett valamit a kezében. Egy apró aranymedált. Pontosan ugyanolyat, amilyet a gladiátor pajzsán látott. Pisti elmosolyodott. – Nem álom volt... hanem a legnagyobb kaland az életemben. És bár senki sem hitt neki, ő mindig tudta, hogy egyszer egy titokzatos portál egy gladiátorviadal közepébe repítette.
