
Kitüntettek, mert életet mentettem
Nem rég kezdtem dolgozni a tűzoltóságon. Kihívtak minket egy épületomláshoz, előtte csak apró-cseprő ügyek jutottak nekem. Talán a stresszhelyzet, talán a kevés tapasztalat hozta, de nem voltam elég körültekintő. Kiértünk a helyszínre, azonban még nem kaptuk meg az engedélyt a terep szemrevételezésére, ugyanis a gázmű még nem zárta le a vezetékeket. E fontos szabály felett elsiklottam, hiszen volt egy megérzésem. Meggyőződésem volt, hogy valaki bent rekedt a romok alatt. Feletteseim nem voltak a közelben, frusztrált a várakozás. Ekkor figyelmes lettem egy hangra. Berohantam, és azonnal észrevettem egy idős urat, aki segítségért kiált. Beszorult a lába a szekrény alá. Ekkor éreztem meg a szivárgó gáz szagát, mérlegeltem a helyzetet, és azonnal megkezdtem a mentést. Szerencsére nem volt nehéz, időben kijutottunk. Először szigorú tekintetek szegeződtek rám, majd amikor meglátták az idős urat mellettem, máris elszállt a haragjuk. Először fegyelmire számítottam, de pont ellenkezőleg: kitüntettek egy életmentésért járó trófeával.
A díjátadóra mikor megérkeztem, már vártak. Sajnos nem vagyok az a típus, aki szereti a felhajtásokat, hamar túl akartam lenni rajta. Az elnök szólított. Hirtelen összerezzentem - csak ne kelljen beszédet mondanom - majd elindultam a színpad felé....


















2017 április 30, 17:56


